ÁROP - Államreform Operatív Program

A projekt célja a helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása, az új szabályozási és finanszírozási körülményekhez való alkalmazkodás elősegítése, az önkormányzati szervezeti tudás és kapacitások hasznosításának javításával, a partnerség erősítésével, a tervezési eszköztár bővítésével, megújításával, az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatások megszervezéséhez szükséges részletes szabályozási keretek és a helyi önkormányzati döntések szakmai megalapozásával.

A helyi közszolgáltatások megszervezésében segítségre van szükség a megváltozott jogi környezethez való alkalmazkodáshoz az önkormányzati közszolgáltatás-szervezés fenntarthatóságának és a társadalmi megtartó erejének szempontjait figyelembe véve.

A kiemelt projekt arra irányul, hogy átfogó helyzetképet adjon az önkormányzati hatáskörben lévő helyi közszolgáltatások ellátásáról, az átalakítás első tapasztalatairól, ezzel segítséget nyújtson a szükséges végrehajtási jogalkotáshoz, a finanszírozási rendszer kialakításához, illetve az önkormányzatok helyi szolgáltatás-szervezési reformlépéseinek megalapozásához, valamint a helyi közszolgáltatások országos szintű nyilvántartását, komplex értékelhetőségét és a kapcsolódó pénzügyi tervezést szolgáló információs rendszer létrehozásához.

A projekt végrehajtásától a következő eredmények várhatóak:

A projekt során lefolytatott adatgyűjtés és értékelés eredményeként országos helyzetkép kialakítására kerül sor, amely település méret, földrajzi helyzet és önkormányzati jogállás szerint differenciált módon mutatja be a legjellemzőbb problémákat a vizsgált önkormányzati közszolgáltatási területeken. Mindezekkel összefüggésben javaslatsor kerül kidolgozásra a helyi önkormányzati közszolgáltatások telepítésének, szervezeti modelljének, finanszírozásának modernizált, racionálisabb szabályozására, az állami feladatokkal való hatékonyabb összehangolására és helyi megvalósítási módozataira.

A projekt eredményeként a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó költségmérési és tervezési, valamint szervezeti és működési hatékonyság-fejlesztési módszertanok tesztelésére kerül sor két, földrajzi pozíció és lélekszám szerint eltérő településen. 

A projekt megvalósítása során összegyűjtött adatállomány, információk elemzése birtokában szakmai javaslat kidolgozására kerül sor egy átfogó, országos nyilvántartást, tervezéstámogatást és folyamatos monitorozást biztosítani képes közszolgáltatási információs rendszer funkcionális modelljére vonatkozóan.

Közvetlen eredmények:

1. A vonatkozó szakirodalmi, elméleti alapok, modellek átfogó tanulmánya,
   
2. A hazai szakpolitikai dokumentumokat, közszolgáltatási irányítási trendeket összegző tanulmány,
   
3. Az országos felmérés és a települési, térségi esettanulmányok alapján a legtipikusabb közszolgáltatási feladatok, szervezettípusok, finanszírozási megoldások legjobb gyakorlataira, illetve főbb problémáira vonatkozó értékelő tanulmány.
   
4. A lakossági kérdőíves felmérés eredményeit bemutató tanulmány.
   
5. A közszolgáltatás-csoportonkénti finanszírozási konstrukciókat, költségmérési és tervezési módszertanokat összefoglaló módszertani tanulmány,
   
6. Integrált közszolgáltatási információs rendszer funkcionális modelljavaslata.
   
7. Két településen lefolytatott pilot program tapasztalatainak bemutatása.
   
8. A projekt tapasztalatait átfogóan összefoglaló záró tanulmány az önkormányzati szervezetfejlesztési elképzelésekkel és szükségesnek tartott jogalkotási javaslatokkal együttesen.
   

A projekt azokra a közszolgáltatásokra terjed ki, amelyek részben vagy egészben az önkormányzatok hatáskörében vannak a hatályos jogszabályok szerint.

A vizsgálat keretét alapvetően a 2013. január 1-től hatályos önkormányzati törvény 13. §-ában felsorolt 21 db feladat jelenti, ezek közül azonban a projekt szempontjából relevánsnak az alábbiak tekinthetőek:

1. településüzemeltetés (köztemetők, , a közvilágítás, kéményseprő-ipari szolgáltatás, a helyi közutak, közparkok és egyéb közterületek, parkolás);
   
2. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
   
3. környezet-egészségügy;
   
4. óvodai ellátás;
   
5. kulturális szolgáltatás;
   
6. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások;
   
7. lakás- és helyiséggazdálkodás;
   
8. hajléktalan személyek ellátása;
   
9. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
   
10. a kistermelők, őstermelők számára értékesítési lehetőségeinek biztosítása;
    
11. sport, ifjúsági ügyek;
    
12. nemzetiségi ügyek;
    
13. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
    
14. hulladékgazdálkodás;
    
15. távhőszolgáltatás.
    
16. víziközmű-szolgáltatás.
    

A projekt kiterjed valamennyi településre, önkormányzati típusra, szolgáltatási szintre is, az esettanulmányok során pedig területi és település, illetve önkormányzati típusok szerinti reprezentativitást biztosítva.

Az esettanulmányi mintában szereplő település illetve önkormányzat típusok: 1000 fő alatti falvak, 1000-2000, 2000-5000, 5000-10000, 10000-30000, 30000-50000, 50000-100000, lakos közötti és 100000 feletti települések, városi, illetve járási székhely városi és megyei jogú városi önkormányzatok. A minta kialakítása során figyelembe vételre kerülnek a települések településhálózati, földrajzi helyzetéből, megközelíthetőségéből következő sajátosságok is,  

A projekt főbb elemei:

1. Elméleti, nemzetközi alapok: Az önkormányzati közszolgáltatási területre vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom, uniós és egyéb nemzetközi dokumentumok, irányelvek szakértői feldolgozása, relevanciájuk értékelése. Az elemzések az 1-3 hónapban folynak, és tanulmányban összegződnek.
   
2. A hazai stratégiai és szabályozási keretek: Az önkormányzatok helyzetére, feladatrendszerére, finanszírozására vonatkozó, illetve azokat érintő kormányzati átfogó stratégiák, koncepciók, jogszabályok számbavétele, elemzése, illetve a magyar közigazgatásban a helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatban végrehajtott rendszerszintű intézkedések hatásainak és a végrehajtás tapasztalatainak bemutatása. Ez a projekt elem önálló tanulmányban kerül összefoglalásra 1-3 hónap. Az első két projektelem tapasztalatait szakértői workshopon vitatjuk meg (20 fő részvételével).
   
3. Az országos empirikus felmérés előkészítése: Első lépésként sorra kerül a helyi önkormányzati közszolgáltatásokra vonatkozó adatbázisok feltérképezése, a hiányzó információs szükséglet azonosítása, majd az empirikus kutatás, a kérdőíves lekérdezés előkészítése. 1-3 hónap.
   
4. Az országos empirikus felmérés lebonyolítása: A teljeskörű kérdőíves felmérés a kormányhivatalokon keresztül a jegyzők segítségével történik. A KIM államtitkársága felajánlotta közreműködői szerepét a felmérés sikeres lebonyolításához. 4-6. hónap
   
5. Szervezet- és működésfejlesztési módszertani ajánlások kidolgozása: A helyi közszolgáltatásokat ellátó egyes szervezeteket érintő fontosabb szervezet- és működésfejlesztési intézkedések hatásainak és a végrehajtás tapasztalatainak felmérése, bemutatása, ideértve az ÁROP keretében megvalósult projektek tapasztalatait is. Kidolgozásra kerül a közszolgáltatásokat operatív, végrehajtási szinten ellátó egyedi szervezetek átfogó szervezet- és működésfejlesztési módszertani ajánlása annak érdekében, hogy a feladatellátás versenyképességének, hatékonyságának fejlesztéséhez megalapozott eszközök és eljárások álljanak rendelkezésre a települések számára. A vonatkozó módszertani fejlesztés egymásra épülő, moduláris megközelítést érvényesít. Az egyes modulok kiterjednek a beavatkozási logikák, fejlesztési fókuszterületek, a szervezeti felmérés és átvilágítás, valamint az optimalizáció módszereinek és eszközeinek meghatározására, továbbá a mérési és folyamatalapú működési rendszerek kialakításának és fenntartásának, illetve a lehetséges informatikai támogatás követelményire. 4-10. hónap
   
6. Az országos felmérés kiértékelése: Az országos adatok (MÁK TEIR KSH, stb.) és a kérdőíves felmérés adatainak feldolgozása, kiértékelése, az átfogó helyzetértékelő tanulmány, illetve feladatkataszter elkészítése. 7-9. hónap
   
7. Lakossági felmérés: 1000-es mintán lakossági kérdőíves felmérés lebonyolítása (szakmai szervezet közreműködését igénybe véve) a szolgáltatásokat igénybe vevő lakossági szükségletekről, véleményekről. az eredmények összefoglaló tanulmányba foglalása. 10-11. hónap. Az empirikus kutatások eredményeit workshopon vitatjuk meg (40 fő)
   
8. Esettanulmányok: Empirikus mélyelemzések, esettanulmányok készítésére kerül sor az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának konkrét körülményeiről, problémáiról, a korábbiakban ismertetett szempontok szerinti reprezentativitást érvényesítve. Ahhoz, hogy a javaslatok kellő mértékben differenciáltak legyenek és építsenek a helyi jó és rossz gyakorlatokra, kellő mélységig helyben szükséges a szolgáltatások megszervezésének körülményeit, feltételeit elemezni. A kiválasztott településeken szakemberek készítenek interjúkat az önkormányzatok politikai és ágazati vezetőivel, független szakemberekkel, az intézmények vezetőivel, a lakosság és a vállalkozók csoportjaival. Minden egyes vizsgált településen összegyűjtött információk külön esettanulmányban kerülnek összefoglalásra, illetve a legjobb javaslatok, gyakorlatok külön szintézisben jelennek meg. 10-14. hónap. Az esettanulmányok fő tapasztalatainak bemutatása szakértői körben workshopon történik (30 fő)
   
9. Feladat-ellátási, finanszírozási modellek: Az országos, teljes körű, településsoros adatbázisok alapján feladat-ellátási- és finanszírozási, illetve tervezési és mérési modellek kidolgozására kerül sor, fajlagos költségek meghatározásával, amelyek az elmúlt évek tényleges hazai kiadási adatain meghatározott benchmarkokat jelentik. Ezen közgazdasági modellek segítségével kivetíthetőek a jövőre, összevethetőek a költségalapú, az előírások alapján számított értékekkel. Így a szolgáltatások jövőbeni költségeinek sokkal pontosabb meghatározása várható. 12-15. hónap
   
10. Integrált közszolgáltatási információs rendszer modelljavaslat kidolgozása: A helyi közszolgáltatások átfogó felmérése és vizsgálata során feltárt adatforrások, működtetési és finanszírozási jellemzők, valamint a valós, tényeken alapuló országos szintű tervezhetőséget, majd monitorozást biztosítani képes adatigények azonosítása alapján meghatározásra kerül a helyi közszolgáltatások információs rendszerének funkcionális modellje. A funkcionális modell tartalmazza a nyilvántartandó adatok körét, jellemezőit, az adatgyűjtés módszereit és forrásait, a rendszer belső funkcionális követelmény-specifikációját és a legfontosabb szükséges technológiai paramétereket annak érdekében, hogy az alkalmas legyen egy, a helyi közszolgáltatások tervezését támogató informatikai fejlesztés megalapozására. A modelljavaslat szakértői vitája workshop keretében történik 25 fő részvételével. 15-16. hónap
    
11. A pilot programok végrehajtása: A feltárt eredmények alapján a közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan kidolgozott költségmérési és tervezési, valamint szervezet és működés hatékonyság-fejlesztési módszertan két önkormányzat esetében kísérleti jelleggel kipróbálása kerül annak érdekében, hogy a mintaprojektek eredményei alapján a módszertan esetleges korrekciója, finomhangolása megtörténhessen. E projekt elem során kerül sor a két kiválasztott önkormányzat érintett szakembereivel való konzultációkra, képzésére, mely a kidolgozott módszertan alkalmazásának részleteinek ismertetését célozza. 12-15 hónap
    
12. A kutatási dokumentáció rendezése, záró tanulmány összeállítása, zárókonferencia megszervezése (60 fő): 16. hónap